Lakóhajó fedélzete

- Barátkozzak össze Ragdannal? Csak, ha megmutatod, hogy kell *veszi fel a napszemüvegét, és hátradől.* És kikérem magamnak, nem mindegy, hogy milyen elvek szerint élek, kizárólag a sajátjaimat vagyok hajlandó elfogadni, nah meg, amelyik még hasonlít hozzá *kuncog. Ez persze csak részben igaz, különben rég kivágták volna...*

*megcsóválja a fejét, és a tó vizén nyugtatja a tekintetét* Hé, Roshan, nem arról volt szó, hogy megmártózol a vízben? *kérdez, csakhogy ő is hozzászóljon a magas fokú társalgáshoz* Vagy, megyünk mindannyian? *vigyorog, miközben megfordul, hogy előrehajoljon egy cseppet a korláton túlra*

- És kivel hasonlít? Ravennával? Akkor miért is vagy még itt velünk? *veti oda foghegyről Roshannak, és leveszi a pólóját. bikiniben csobban a habokban.*

- Mert semmire nem mennétek nélkülem *angyali arc. Leveszi magáról a napszemüveget, és ő is fürdőruhára vetkőzik.* Felőlem is úszhatnánk egyet. *mondja, majd ledobja a papucsot, és ő is fejest ugrik a vízbe.*

*egy kis ideig még várakoztatja a hölgyeket, legelteti rajtuk a tekintetét, persze minden rosszindulat vagy hátsó szándék nélkül. Azután csak beletörődik, hogy neki is a vízbe kellene ugrania... ígyhát, miutén kellő öltözékre vetkőzött nagy csobbanással érkezik társai közé*

*Nagy tempókkal úszik, hogy Roshana hülyesége után lecsillapodjon. Mikor eléri a nádast, egy tengeriuborka akad a kezébe. Ha már beleakadt, úgy dönt, vizipisztolynak jó lesz, így felkapja, és visszalő, a vizet gondosan megosztva Endy és Roshan szeme között.*
- Van aki készíti a fegyvert, van aki feltalálja magát!

*Felsikkant, de mivel úgysem lát, ezért nagy levegőt vesz. A tó itt nem túl mély, és az alján sűrű, fekete, ragacsos iszap van. Egy marékkal felhoz, és Denisa felé küldi az ajándékcsomagot.*
- Nesze! *kiáltja hozzá. Reméli, hogy a meselovagjelöltek ezt azért nem látják...*

*kénytelen feltalálni amgát ő is, hiszen Denisa támadása nem maradhat megtorlatlanul. Korbenéz, mit is használhatna, de csak egy tavirózsát pillant meg... aztán mégegyet és egy újabbat, hát nincs mit tenni, szépen felkap egyet-egyet és "frizbiként" használva a két nő felé küldi őket.*

*Víz alá bújik a frizbi elől, ami amúgy is aktuális, mivel a fekete iszap beteríti bal vállát. Ha már ott van, szerez iszapot, és újabb uborkát. Előbb iszapot küld, majd lemosni megindítsa a vízsugárvetőt is.*

- Androméda-csapat! Vízbe! *kiáltja el magát, mikor épp levegőhöz jut. Mivel kifogyott a tár, ismét lebukik iszapért. Felérve telibe kapja Denisa iszapgolyóját, rá pedig a tavirózsát. A vízsugár elől már elmenekül, delfinúszással a víz alatt közelíti meg Denisát, és elkapja a lábát.*

*mivel most van ideje menekülni, ezért kievickél a partra, és elfekszik a fűben, hogy a két nőszemély legyilkolhassa egymást. Ő addig sütteti a hasát*

*Felsikkant, és eltűnik a vízben, ahogy Roshan megragadja a bokáját. Aztán mindent belead a fröcskölésbe, és amint a másik védekezésre kényszerül, ő lelép vissza a hajóra.*
- Ja, a gyerekek nincsenek itt, ha az andromédát kersed, a Tanácsfába mentek, a gombamanók épp mesetörténetet oktatnak nekik! *kiált vissza nevetve, és ellibben a kabinjába.*

*Haját rázogatva, még mindig a tóban lévő aprócska sár- és egyéb darabokat köpködve mászik partra, majd fel a hajóra.*
- Hogy hol vannak? Árulók... *morogja.* Endy, további jó napozást! *köszön el, majd ő is eltűnik a kabinjában. Hasonló stratégiai megbeszéléseket szokta élvezni... de a jóból is megárt a sok...*

*integet a távozó kapitányoknak, ő maga még egy darabig sütkérezik a fűben, egészen addig, amíg kellő képpen le nem hül a levegő, ekkor azonban nehéz szívvel, de visszatér a lakóhajóra, saját kabinjába*

*fejét vakargatva áll a fedélzeten, nem lát senkit*
~ lehet, hogy gyakolaton vannak?~
*kérdezi saját magát, de mivel egyedül van, ezért inkább csendben nézelődik*

*Gondolta kijön a fedélzetre, hátha talál valakit, akivel elbeszélgethetne, vagy csinálhatna valamit, mert már kezdte unni magát a kabinjában. Furcsa módon csak egyvalakit talált idekint, egy srácot, akit még eddig sosem látott.*
~Biztosan új még...~ *gondolta és sugárzó mosollyal imdult a fiú felé, hogy üdvözölje*
- Szia. Gabrielle vagyok. Új vagy itt, igaz? *kérdez rá, bár biztos a válaszban*

*megpördül a tengelye körül, és majdnem bele esik a tóba, de szerencsére sikerül megkapaszkodnia a korlátban, ezért nem éri nagyobb veszteség. Mindezek után, egy zavart mosollyal fordul a lányhoz* Szia, az én nevem Steve és igen, még meglehetősen új vagyok *erőltetett nevetés, közben a tarkóját vakargatja zavarában* öhm... örülök, hogy nem vagyok egyedül... már azt hittem, rossz helyen járok. Merre lehetnek a többiek? *itt egy kicsit elhallgat* Mert, ugye, vannak többiek?

* Az egész annyira szerencsétlenül jött ki a srác részéről, hogy Gaby akarva-akaratlan is elneveti magát, de rövidesen sikerül lenyugodnia*
- Bocs, nem akartalak megijeszteni. *mondja még kicsit kuncogva* - Nos, Steven, üdv köztünk és ne aggódj, sokan laknak még ezen a hajón. Csak mindenki eltűnt valahová... *Ezen kicsit elgondolkodik. Mármint azon, hogy hová tűnhetett mindeki.... De pár pillanat után felhagy vele, biztosan semmi fontos dolog nem történt... Arról tudna... Nem?!*
- Régóta ácsorogsz itt kint? *próbálja megint felvenni a beszélgetés fonalát*

- Nos, már egy ideje. Eddig a kabinomban üldögéltem, de már annyira unatkoztam, hogy gondoltam szétnézek és keresek barátokat magamnak. Hát úgy látszik, ez most nem akar összejönni, mivel rajtad kívül egy szál lélek sincs a hajón. Egyáltalán, miért hajól lakunk? *veti fel a következő nagyon értelmes kérdését, de el kell nézni szegénynek, hiszen még új*

- Ne aggódj, lesz még elég időd barátokra lelni! A többiek is elő fognak kerülni szép lassan, meglátod! Csak mindenki unatkozott és elmentek hogy kezdjenek magukkal valamit. *A hajóval kapcsolatos kérdés kicsit meglepte. Még sosem gondolkozott el ezen, sőt fel sem merült benne, hogy ez furcsa lehet.* - Nem tudom, miért lakunk hajón...* vallja meg összeráncolt szemöldökkel* - Még sosem gondolkoztam el ezen... Talán mert így biztonságosabb...* Aztán mosolyogva, vidáman mondja*- De szerintem jó itt! Én szeretek itt élni!

- nem is azért kérdeztem *kuncog* nekem is tetszik itt, sokkal másabb, mint odahaza volt. Bár számomra még eléggé irreális ez a világ, vagyis Mesebirodalom, de szerintem hamar megszokom itt. Viszont ha jól tudom, akkor perceken belül lesz egy óra... Varázsutazás, ha jól emlékszem ezt mondta az egyik lány. Szóval, szerintem mehetnénk oda, ahol lesz... *ügyetlenül elindul lefelé a hajóról, néhol bevárva Gabyt*

- Jajj tényleg! Teljesen megfeledkeztem az óráról! *kap észbe és kicsit elszégyenli magát, hogy miféle példát mutat a srácnak. Aztán túlesik a dolgon és utána megy*

*miután felébredt, a lágy napsütés kicsalogatja őt... a fedélzetre sétál, onnan pedig a tóba ugrik egy kicsit idegesíteni a benne élő lényeket... *