Manóerdő

Ez a meselovagok által levédett terület, ide nem teheti be semmilyen Ragdannal bármilyen kapcsolatban álló lény vagy ember a lábát, hiszen állandó őrizet alatt áll.

*kilép a fák árnyékából, és elfekszik a zsenge füvön, élvezi, hogy a napsugarak megcirógatják az arcát... egyszóval, most jól esik neki heverészni nyugodtan*

*Az erdőben sétálgat, ami Dorient csodálattal tölt el, hisz gyönyörű a hely. A fák lombjai közt fény szűrődik be, ami lányan cirógatja a lány arcát.*

*hallja, hogy valaki felé közeledik, viszont most valahogy túl lusta ahhoz, hogy kinyissa a szemeit és felpillantson. Valószínűleg az egyik lovagjelölt lehet az, hiszen eléggé hangosan közlekedik. Ez mosolyt csal az arcára... *

*Még mindig nyugodtan sétálgat az erdőben és szippangatja a finom, friss levegőt.* ~Nagyon szép ez a hely~ *gondolja magában, és csak megy-megy az erdő nyugtató fái közt.*

*még mindig hallja, hogy közeledik valaki, és egyre inkább kezdi furdalni őt a kíváncsiság. A napot éppen eltakarja egy felhő, úgyhogy rászánja magát az ismeretlen becserkészésére. Felugrik a földről, és settenkedni kezd a hang irányába*

*Kiszúrja a felé közeledő nőt, és nagyon reméli, hogy az nem a rossz oldalon áll, de mindenesetre kedvesen rámosolyog és köszönti*
-Szia...

*kedvesen mosolyogva int a lánynak*
- üdvöz légy idegen!
*viccelődik, majd a kezét nyújtja Dorien felé*
- A nevem Adelin, és meselovag jelölt lennék, kérem alássan...

*elfogadja a kézfogást*
-Én Dorien vagyok, és szintén meselovag jelölt... *mosolyog vissza Adelinre*

- ez remek! Eléggé sokan vagyunk, de a többség inkább a csapatának sátrában tartózkodik. Van aki azért, emrt új neki mMesebirodalom, meg ez az egész helyzet, mások emg azért, mert már lovagok, és próbálják fenttartani a rendet. Én meg megszöktem egy kis időre a nagy zsivaj elől.
*mosolyog folyamatosan*
- amúgy a hydra csapat tagja vagyok, és te?

-Én meg az Andromeda csapat tagja, de még nagyon új vagyok, bár ezt már szerintem észrevetted *kicsit elpirul de azért mosolyog*
-Nagyon szép ez a hely, szerintem gyakran fogok erre járni

- meghiszem azt! De nem csak a Manóerdő szép... ott van még a Virágtündérek rétje, meg a Tündértó... és a többi csudaszép hely. Mesebirodalom egy igazi álomfölde, ezért is kell megvédenünk, hogy megmaradjanak az embereknek az álmok és a mesék, mert anélkül csak káosz és rosszkedv uralkodna mindenütt.
*mondja komoly arccal, elhivatottan*

*Erőteljesen bólogat, hiszen ezt ő is pontosan így gondolja*
-Egész életemet a mesebirodalom megvédésére szenteltem...Bár tudom, hogy én csak egy szál vagyok a sok szalmaszál közt, de azért talán velem is megy majd valamire ez a világ...

- Ezért vagyunk sokan, mert többségben az erő, és minél többen vagyunk annél nagyobb az esélyünk arra, hogy Eagdan seregét végleg legyőzzük.
*helyesel*
- De ehhez előbb tanulnunk kell, bevallom én már alig várom, hogy elkezdődjenek az órák. A lovagok azt mondták, hogy lesz, amikor terepre is megyünk.

-Jujj azt már én is nagyon várom! *mondja vigyorogva és elszántan*

- hát, ha minden igaz, akkor nem kell már sokat várni az első órára. Úgy hallottam, hogy holnap lesz Mesemágia óra. Kíváncsi vagyok, miről fog szólni.

-Én is nagyon kiváncsi vagyok rá, most viszont megyek. Remélem még majd találkozunk. Szia! *int egyet mosolyogva majd elmegy*

*int a távozónak, majd ő visszamegy az előző kis "tisztásra", ahol ismételten elnyúlik a fűben, hogy élvezhesse a napsütést*

*Sétára indul a hajóról, egyenesen az erdőbe. Ahogy egy jkis tisztásra ér, meglátja Adelint, aki a fűben heverész. Odalép hozzá, éss leveti magát a fűbe.*
- Üdv! Délutáni szieszta?

*A hajón elunja magát, és úgy dönt, felderíti a terepet. Sétára indul, és a Manóerdő tisztásán lyukad ki. A heverészőket meglátva elmosolyodik, és lehuppan melléjük.*
- Még el sem kezdődött igazán a kiképzés, és máris kipihenitek magatokat? *kérdi picit gúnyosan.*

*felelemi a fejét, de egy ponton elvakítja a nap, így csak két homályos alakot lát, meg hangokat hall, amiket persze azonnal felismer*
- sziasztok! Hát igen, gondoltam, mielőtt elkezdünk strázsálni, legalább kiélvezem nyugodt perceimet. És ti? Hogy hogy nem a táborban vagytok, vagy a lakóhajón?
*már megint ellustult, tehát csak annyira futja tőle, hogy felkönyököl, és úgy tekint a lányokra*

- Gondolom, mint te! Meguntuk a nagy nyüzsit. Minden televan újoncokkal. Már néhány kiképzésen túl vagyunk...*kuncog Saphinak* - Ez sem lesz nehezebb az átlagosnál, csak épp jó délután a nyivákoló újoncokat hátrahagyni.

- Hát épp erről beszélek, az újoncok képeznek ki minket, legalábbis a türelmünket feszegetik... *fintorog, nincs ínyére az új eresztés, dehát valószínűleg mindenki így van ezzel.*

- ejjnye lányok! Még én is itt vagyok... és bár már egy ideje a meselovagokkal tartok, de még mindig zöldfülűnek számítok, szóval kérlek ne előttem szapuljátok a "fajomat".
*vigyorodik el*
- A nyüzsi meg hamarosan véget ér, amikor elkezdődik már az igazi szezon.
*összedörzsöli a tenyerét*

*Ránevet Adelinre*- Te már rég nem vagy zöldfülű, ha később is jöttél, mint mi. De a legújabbak *nagyot fúj* - Hát nem tudom, mi lesz itt belőlük. Néhány nap, és mamájáért sír mind.